2010.01.24.Golgota Dél-Pest,

Jakab 4: 1-12.

A Békesség útja

BEV.: A múlt héten a bölcsességről beszéltünk. Először különválasztottuk az emberi tudást és a bölcsességet, utánna pedig láttuk hogy bölcsesség és Bölcsesség között is különbség van, mégpedig NAGY.

Az egyik, az emberi, az bolondság ISTEN szemében. Körüljártuk, mindkettő ismertetőjegyeit, hogy felismerhessük, amikor találkozunk egyikkel vagy másikkal.

És azzal fejeztük be, hogy minden döntésünk valamilyen gyümölcsöt fog hozni, ezért fontos hogy az ISTENi bölcsességre hallgatva döntsünk, mert úgymond akkor vetünk a saját életünkbe és máséba bölcsen és az előbb vagy utóbb békességet és áldást fog gyümölcsözni.

A békesség rendkívül fontos dolog. Mert akár merre nézünk, csak harcot és háborúságot látunk. És ez az amiről beszél Jakab is a 4. fejezetben, hogy a harcok és háborúságok közepette, hogyan őrizhetjük meg ezt a békességet.Olvassuk el az első 12. verset.

Nem semmi, igaz? Ezt a levelet olvasva gyakran merül fel bennem, hogy „de ő itt még mindíg keresztényekről beszél???"

IGEN.

Tisztázzunk néhány dolgot.

1. Körülöttuünk állandó jelleggel szellemi harc folyik Efézus 6ban illetve Brian Brodersen könyvében erről lehet olvasni
2. körülöttünk lévő világban is harcok és háborúk folynak, ezek fizikaiak. Pár éve 68 háború folyt a Földön, azt sejtem, hogy jelenleg sem sokkal jobb a helyzet.
3. Közvetlen közelünkben, iskolában, munkahelyen, politikában... harc dúl a pozíciókért...
4. EZÉRT IS rendkívül fontos, hogy ne legyenek harcok a keresztények között, gyülekezeten belül és túl.

Na jó de, mi a forrása és hogyan állíthatjuk meg?

Jakab erre egyszerű választ ad. Megnézi, hol gyökeredzik a probléma.

Az első versben rögtön azt mondja, hogy bennünk leledzik a gond. És ezzel nem téved, hiszen Pál Apostol is sokat beszél a bennünk harcoló ó és új ember azaz az ó és új természet harcáról.

Igen ám de ha az ó ember jut kifejezésre akkor jönnek a harcok rajtunk kívül is. No ezt vizsgáljuk meg egy kicsit mélyebben akkor:

A 4.v versben azt mondja, hogy a világ barátsága, ellenségeskedés ISTENnel...és ez már magában egy háborúság forrása. Szeretném ha ma egy kis időt szánnánk arra, hogy megvizsgáljuk ennek a hogyanját és mikéntjét.

„Világnézet." Egy nagy szó, de azt írja le, hogy egy adott ember, hogyan tekint a körülötte lévő világra. Nekünk keresztényeknek határozott világnézetünk van, de ezt gyakran engedjük megváltozni más világnézetek által. A világ barátsága így ilyen értelemben veszélyes, ha hagyjuk hogy a világnézetünk alap pilléreit csak úgy kivegyék és mást tegyenek a helyébe. Holott nincs stabilabb, biztosabb, mintha ISTEN szemszögéből nézünk mindent. Illetve ha tovább visszük ezt a gondolatot, akkor ugye amint meginog a világnézetünk, belép a bizonytalanság, ami kényszerűségeket és rosz döntéseket hoz és mindez nagyon gyorsan háborúsághoz vezet. Pedig mindez csak azzal kezdődött (mondjuk), hogy elhittem, egy reklám áratatlannak szövegét „Mert te megérdemled". Tényleg? Mit a poklot?

Ne értsetek félre nem azt akarom mondani, hogy a Mozi rosz, a Tv rosz, a Rádió rosz, a ez meg az rosz...(az elmúlt 2-3 évtizedben ez a fajta hozzáállás nem volt gyümölcsöző)meg egyébként is tényleg tud néha tök jól kikapcsolni, meg tök jó dolgokat is lehet tanulni ezeken keresztül. Arról nem is beszélve, hogy JÓ dolgokra is lehet hasznélni. DE ha formáló ereje (ami van neki) hat rám, akkor nem elég erős a KRISZTUSba vetett hitem, nincsenek erős oszlopai és akkor talán először ennek megépítésén kell dolgoznom, vagy simán belesodródok háborúkba, magamon belül is, de másokkal is.

Látjuk, hogy akiknek Jakab írt azok leginkább írígységből és büszkeségből, mind előre akartak jutni, mind hatalmat akartak. És ez vezetett háborúsághoz.

És ez hihetelen. 2.v.látjátok mit mond? Kivántok, írígykedtek, harcoltok, Háborúztok, öltök. (csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezt keresztényeknek írja). Gondolat az ima megválaszolásról „Kértek de nem kaptok R.A.Torey"

Így az első kérdés az hogy te mit akarsz? ISTENNEL lenni és abban lenni amit ISTEN akar adni, bármi is az, vagy pedig minden áron azt amit megad előtt látsz mint legjobbat. A világ mindíg a kapzsizságunkra alapozva fog vonni egy evilági szemétdomb teteje felé, amire feljutni sem könnyű és utánna is harc megtartani. ISTEN viszont adni akar... Mit?

Jer 29:11 Mert én tudom az én gondolatimat, a melyeket én felõled gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kivánatos véget adjak néked.

Jer 29:12 Akkor segítségre hívsz engem, és elmész és imádsz engem, és meghallgatlak téged.

Jer 29:13 És keresel engem és megtalálsz, mert teljes szívedbõl keresel engem.

ISTEN nem akar harcot és háborút benned, közötted és mások között. Az Ő útja jobb. Mert jobbat kapsz. Gyakran többet is mint amiért a világ szeretné, hogy harcolj, de ha „kevesebbet" is kapsz esetleg az attól még jobb lehet...

No de hogy tudom akkor elérni, ezt a jobbat, ezt a jót ami ISTEN akar adni és hogyan tudom elkerülni azt aminek a vége csak harc...

1. 7.v. Engedelmeskedjünk ISTENnek Pásztorként gyakran érzem úgy hogy megint csak olyan kliséket mondok, ez is egyértelmű nem?

Itt Jakab egy katonai kifejezést használ ami azt mondja el, hogy: „engedelmeskedj a feletessednek". A gond mindíg abból adódik ha többet vagy kevesebbet teszünk. Ha nem tesszük meg, mert nem értjük a miértjét. Holott efektivitását tekintve nincs hatésosabb mint egy jól szervezett hadsereg.

Tedd meg amit mond (ISTEN) és ne foglalkozz mással, hogy mi és hogyan lesz vagy nem lesz.

Nem véletlenül folytatja Jakab itt azzal, hogy: „és álj ellne az ördögnek és ő elfut."

Az engedelmeskedés az első lépés. Az engedetlenséggel helyet adunk az ördögnek., és ő pedig csak arra vár. Kapjuk itt ezt el.

Nekünk nem kell profinak, legjobbnak lenni. Nekünk csak meg kell állnunk ott és abban amit ISTEN mond. Megállni és nem mozdulni. Nem adni teret az ördögnek.(pl: 300)

PL: Miatányánk. Ne az én hanem a te akaratod legyen meg.

2. Közeledjetek ISTENhez (8.a.)

Mint látjuk ez kéz a kézben megy az engedelmességgel. Mert a vers második fele azt mondja: „...Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök és szenteljétek meg a ti szíveiteket ti kétszivűek."8.b. (csak halkan jegyzem meg, hogy ezt is keresztényeknek, ezt is nekünk írta.) J

Tozer: „Minnél inkább hasonlóvá válunk ISTENhez annál közelebb kerülünk hozzá és fordítva"

Ábrahám és Lót példája kinálja magát a kétszivűség. Ábrahám beszélt ISTENnel Sodomáról és mivel ISTEN ellenezte, nem ment oda. Lót nem beszélt és oda ment. Aztán alig lett kimentve.

3. Alázzátok meg magatokat ISTEN előtt 10.v.

Abszolút lehetséges, hogy külsőségekben alázatosnak tűnik valaki belül pedig büszkeséggel van tele. Az ilyet ISTEN törni zúzni fogja előbb vagy utóbb...amíg a büszkesége nem csökken. Semmi sem fontossab, mint hogy szoros kapcsolatunk legyen ISTENnel, azt pedig büszkén pöpeckedve nem lehet elérni. Emberekkel sem, nem hogy ISTENnel aki azért „kicsit" hatalmasabb nálunk.

Ha erre a 3 dologra „rágyúrúnk", akkor nem leszünk harcban ISTENnel, akkor nem leszünk harcban önmagunkkal, akkor nem leszünk harcban másokkal.

Ézsaiás 32:17 És lesz az igazság mûve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.

Ezt szeretnénk?

Akkor engedelmeskedjünk Neki,

Közeledjünk hozzá

És alázzuk meg magunkat előtte

ÁMEN? Imádkozzunk.